Gyémánt – tudástár, ékszerek
Gyémánt tulajdonságai, élettani hatásai, csillagjegyek és gyémánt ékszerek.
Elnevezésének eredete: a latin és görög adamasz, vagyis legyőzhetetlen, a nagy keménysége miatt.
A gyémánt a szénnek a természetben előforduló kristályos módosulata.
A közönséges vegyszerekben oldhatatlan és ellenálló, magas hő hatására a levegőn széndioxiddá ég el, oxigéntől mentes légkörben hevítve lassan grafittá alakul.
A gyémánt rendesen nyolc egyenlő oldalú, háromszögű lappal határolt oktaéder-kristályokban vagy pedig tizenkét rombuszalakú lappal határolt rombdodekaéder kristályokban fordul elő. A kristályok mindig kopottak, az éleik legömbölyítettek, a lapjaik kissé domborúak. A gyémánt kristályok az oktaéder lapjai szerint kitűnően hasadnak, a nyers gyémántból ütögetéssel szép oktaédert lehet kihasítani.
A gyémánt kémiai és fizikai tulajdonságai:
Kémiai összetétel:
C tiszta szén (carbonum)
Kristályszerkezet:
szabályos oktaéder, kocka, rombdodekaéder, lemezes és ikrek
Ásvány csoport:
elemi ásvány
Szín:
színtelen, sárga, barna, néha zöld, kék, piros, fekete
Karcszíne:
fehér
Transzparencia:
átlátszó – átlátszatlan
Hasíthatóság:
tökéletes
Törés:
szilánkos vagy kagylós
Keménység:
10,0
Fajlagos tömeg:
3,5 – 3,53 g/cm³
A gyémántnak tulajdonított fontosabb élettani hatások:
Tisztító és fájdalomcsillapító hatású, anyagcsere egyensúlyban tartását segíti, a porckorong problémák kezelésére, segíti az éleslátást, gyógyítja a zöldhályogot, agyműködés serkenti, allergia kezelésére, krónikus megbetegedésekre, mérgek semlegesítésére.
A gyémánt drágakőhöz kapcsolódó csillagjegyek:
A bika és a kos csillagjegyek szülötteinek drágaköve a gyémánt.
Horoszkópokhoz tartozó általános jellemzések megtekintéséhez kattints ide!
A gyémánt színváltozatai
A gyémánt kristályok átlátszók és rendesen színtelenek. Fellelhető belőlük barnás, sárgás, vöröses, kékes, zöldes és szürkés színű is. A színes gyémántok ritkábbak. Előfordul a gyémánt gömb alakú, belül sugarasan rostos tömegekben is, az ilyen gyémántnak bort a neve. Van fekete színű gyémánt is, ezt karbonadónak nevezik.
A gyémánt értéke
A gyémánt a legértékesebb drágakő. Értékessé teszi átlátszósága, erős fénye (gyémántfény) és az a sajátsága, hogy a fényt szivárványszínekre bontva veri vissza (színjáték). A gyémánt fénye és színjátéka együttesen adja a gyémánt tüzét (fénytörése igen erős, törési együtthatója n = 2. 40735 vörösre, n = 2. 46476 ibolyára, diszperziója 0. 05741 igen tekintélyes). Némely gyémánt hosszabb ideig megvilágítva, a sötétben világít, foszforeszkál.
A gyémánt lelőhelyei
A gyémántot nem azon a helyen találják, ahol keletkezett, hanem ahova a víz elhordta, vagyis másodlagos fekvőhelyen, korund, epidot, anatász, cirkon, rutil, andaluzit, spinell, gránát és nemesfémek társaságában, a kőzet, amelyben előfordul, homok, homokkő, konglomerát.
Legrégebben ismertek az indiai lelőhelyek, a Dekán-hegység keleti lejtőjén, ezek a bányák most már meglehetősen kimerültek. Régi, valószínűleg szilur-kori homokkőben konglomerátokban és a folyótörmelékben találják. Madras tartományban, Bellary vidékén pegmatitban (gnájszban) is előfordul rubin és zafír társaságában.
Brazíliában Minas Geraea és Bahia tartományokban találják a gyémántot (felfedezték 1727), ma már itt is csökkenőben a bányászat. A gyémánt anyakőzete Brazíliában az itakolumit nevű hajlítható homokkő és az ebből keletkezett konglomerát (cascalhao, tapanhoacanga). Kísérő ásványok barna titán- és vastartalmú ásványok, kvarc, jáspis, turmalin, krizoberill, rutil, cirkon, magnetit, pirit, arany, pszilemelán, monazit. A karbonado vagy fekete gyémánt szürkésfekete zsírfényű, finom szemű tömött, nem jó hasadással és nagyobb keménységgel (fúró- és csiszolókorongok számára különösen alkalmas), főképp Bahiából származik. A bori gömbös, kristályos, durva felületű gyémánt. Brazíliában 150 év alatt 13 millió karát (26 q) gyémántot bányásztak 400 millió K értékben. A homokból és kavicsból iszapolás, mosás és válogatás útján keresik ki a gyémántot.
Újabban Brit-Gujánában (Dél-Amerika) is akadtak gyémántmezőkre, mégpedig a brazíliaiakhoz hasonló körülmények között. Lapföld és Oroszország határán is találtak gyémántot a homokban, számos más ásvány társaságában; kereskedelmi szempontból ez az előfordulás igen jelentéktelen, de annál nagyobb a tudományos fontossága, mert a gyémánt csakis a gnájszt átszelő számos gránit és pegmatit telérből származhat.
Sötét színű gyémántot találtak sok meteorkőben és meteorvasban is. Így a Novo-Urei (1886 szept. 10., Oroszországban), Carcote (Atakama, Chile), Magura (Árva vm.), Canyon Diablo (Arizona), Cubella (Spanyolország)- meteorhullások mind tartalmaznak gyémántot. A meteoritokban található grafit gyakran a gyémánt kristályalakját mutatja (ú.n. Cliftonit), valószínű, hogy esés közben a gyémánt a nagy felhevülés miatt grafittá alakul át.
Az Ural-hegységben Adolpskoi aranymosóban, Bissersk közelében a homokban eddig vagy 150 víztiszta gyémántot találtak. Elszórtan az Uralnak még más pontjain is akadtak gyémántra. Eddig 16 ponton 222 gyémántra bukkantak.
1850 óta ismeretes a gyémánt az észak-amerikai államokban. A legnagyobb 23 3/4 karát súlyú. Aranytartalmú homokban másodlagos fekvőhelyen találják Kaliforniában, az Appalachok láncában, a Michigan-tó környékén, Arkansasban eredeti fekvőhelyén van (felfedezték 1906 aug. 1.), a kőzete peridotit (mint Dél-Afrikában).
Némileg számbavehetők az ausztráliai gyémántmezők, amelyeket 1851 óta ismernek. Egyrészt az aranymosókon, másrészt az ón mosókban találják a gyémántot. A mosók Új-Dél-Walesben és Bingera környékén vannak, utóbbi helyen szerpentinnel függenek állítólag össze, éppúgy, mint a Fokföldön.
Legfontosabbak ez idő szerint a dél-afrikai gyémánt mezők
A forgalomban lévő gyémántok 9/10 része Dél- Afrikából kerül ki. Ezek az úgynevezett kapkövek. Dél-Afrikában a gyémánt nemcsak a folyótörmelékben, hanem a karoo formációban, kürtő- vagy kráterszerű mélyedésekben is megtalálható. Ezek a kráterek sárgás-kékesbarna földdel vannak kitöltve. Ennek tömege túlnyomórészt szerpentinszerű anyagból áll, amely egy peridotit- eruptív kőzet mállásából keletkezett, cementje hasonló anyag és közte sok karoo formációbeli törmelék van. Ez az úgynevezett blue ground, amely tehát egy mállott eruptív kőzet törmelékéből és az áttört kőzetek darabkáiból áll. Ez a gyémánt anyakőzete. Az még kérdéses, hogy a gyémánt ebben a kőzetben eredeti kiválás-e, vagy pedig a mélységben van a gyémánt anyakőzete és az eruptív kőzet az erupció alkalmával a gyémántot magával felhozta-e, vagy pedig az áttört karoo formációbeli széntartalmú palákból keletkezett-e. A blone ground-tól áttört rétegek vízszintesen települnek és alulról felfelé a következő rétegekből állnak: fekete, kénben gazdag pala, kvarcit, amelyekbe diabáztelérek törnek be. A gyémánt eloszlása meglehetős szabálytalan a blone groundban, kísérő ásványai ilmenit, magnetit, kromit, gránát, ensztatit, olivin, cirkon, topáz stb. A kap-gyémántok tekintélyesen nagyok és kissé a sárgás-barnásba hajlanak. A feketések emlékeztetnek a bortra, szövetük kristályos, a hasadásuk kissé rosszabb. A bányák kétfélék lehetnek: egyrészt vizes bányák, vizek közelében kavicsrétegekben, amelyek néha tekintélyesen vastagok (12 m), másrészt száraz bányák, amelyekben iszapolás nélkül, szárazon szemelik ki a gyémántokat a törmelékből. Az 1892. évig 51 millió karát (10500 kg) gyémántot aknáztak ki. Ez a mennyiség megtöltene egy ládát, amelynek hossza, magassága és szélessége körülbelül 1,5 m lenne; értéke pedig körülbelül 1500 millió koronát tesz ki.
A gyémánt felhasználása
A gyémántot abban az állapotban, ahogyan a lelőhelyein találják, nem lehet ékszerekbe ékkőnek használni, mert a kopott, kívül repedezett daraboknak nincs elég fényük és színjátékuk. A nyers gyémántot, mielőtt forgalomba hoznák, csiszolják. A gyémánt-csiszolás nagy gyakorlatot igénylő, nehéz mesterség. A leghíresebb gyémánt-csiszoló műhelyek Amsterdamban vannak. A gyémántot, mivel a legkeményebb ásvány, más ásványok porával csiszolni nem lehet, ezért saját porával csiszolják. A nyers gyémántból kihasított, teljesen ép, hibátlan gyémántra pontosan meghatározott alakú lapocskákat csiszolnak, amelyeknek egymáshoz való hajlása is pontosan meghatározott.
A lapok pontos csiszolásával érik el, hogy a gyémánt fénye és színjátéka a lehető legtökéletesebb lesz.
A gyémánt csiszolása
A csiszolt gyémánt egyik formája a briliáns. Ennek alapformája oktaéder, amelynek felső csúcsa kb. a feléig, alsó csúcsa kb. 1/10 részéig le van csiszolva; az oktaéder megmaradt felső részére sok apró lap, az alsó részére néhány nagyobb lap van csiszolva. Ezt a formát azokból a gyémántokból csiszolják, amelyeknek nyers alakja olyan, hogy nagyobb veszteség nélkül lehet csiszolni.
A csiszolt gyémánt másik szokásos formája a rozetta, amit általában a vékonyabb darabokból csiszolnak. Ennek alsó fele egészen lapos, felső felére pedig rózsaformában sok apró lapocska van rácsiszolva.
A technika jelenleg sok helyen alkalmazza a gyémántot
mikroszkóplencséknek, üvegvágásra, az üvegen való írásra, csiszolásra, kemény kőzetekben való fúrásra.
Híres nagy gyémántok
- Az indiai gyémántok között legnagyobb a Nagy-Mogul, amelyet 1655. Tavernier látott Indiában, súlya 280 karát (eredeti súlya azonban 787 karát volt), jelenleg állítólag a perzsa sah birtokában lenne.
- A Kohinoor jelenleg az angol korona kincsei között foglal helyet, súlya 186 karát volt, de célszerűtlen alakja miatt átcsiszolták, jelenleg 106 karát, értékét 2 millió koronánál többre becsülik.
- Az orosz koronakincsek legértékesebbje az Orlow, 194 karát súlyú, azután a Hegyek Holdja (120 karát), a Sarkcsillag (40 karát), a Sah (86 karát).
- A híres Tavernier táblája (242 karát) még a XVII. sz. -ban eltűnt.
- A Ragens súlya 410 karát volt, most a csiszolás folytán 136 és a francia koronakincsek egyike.
- A Florentiner a bécsi Hofburg kincsei között foglal helyet, súlya 133 karát (27 gr.).
- A Hope-gyémánt gyönyörű zafírkék színű, karát súlyú, sok gazdát változtatott.
- A zöld gyémántok között leghíresebb a drezdai, 40 karát súlyú.
- A Brazíliából származó nagy gyémántok között leghíresebb a Dél csillaga, eredeti súlya 250, csiszolva 125 karát.
- A dél-afrikaiak között nevezetesebbek: Dél-Afrika csillaga 83 karát súlyú, megcsiszolva 46 karát; a Stewart 288, csiszolva 120 karát; a Viktoria (Nizam-gyémánt) 457 karát; az Excelsior 971 karát, 20 millióra becsülték, 10 részre vágták szét; a Reitz-gyémánt eredeti súlya 640, csiszolva 239 karát. A leghatalmasabb afrikai gyémántot 1905 jan. 26. találták Transvaal államban Pretoria mellett a Premier-bányában. Ez a Cullinan-gyémánt, méretei 10, 6,5 és 3,7 cm., súlya 3024 karát (610 gr), a transvaali kormány Eduárd angol királynak adományozta, aki azt szétdaraboltatta. E gyémántból 3 nagyobb csiszolt kő került ki: a Cullinan I, mely ezidőszerint a világ legnagyobb csiszolt gyémántja 516 karátos, a Cullinan II, 309 karátos, a Cullinan III 92 karátos. Ezeken kívül még a hulladékból is került ki néhány kisebb ékko, amelyekkel együtt a Cullinanból nyert ékkövek összes súlya 980 karát. Színe kékesbe játszó. A Cullinan I a korona, a Cullinan II a jogar dísze.
A gyémántot mesterségesen is sikerült előállítani
Moissan francia kémikus az elektromos ívfényben a vasban szenet oldott fel és azután az olvadékot igen hirtelen lehűtötte; ekkor az olvadék külsején szilárd kéreg keletkezett, míg a belseje igen nagy nyomás alatt merevedett meg, a szén ilyen körülmények között gyémánt alakban kristályosodott ki, sikerült ily módon 1/2 mm-es kristályokat is előállítani.
Friedländer igen magas hőmérsékleten olivinba szenet oldott fel, ekkor is gyémánt alakban vált ki a szén; ez különösen fontos, mert a gyémánt anyakőzete Dél-Afrikában egy olivines eruptiv kőzet. Ludwig A.-nak 1901. sikerült 1300 atmoszféra nyomás alatt a szént magas hőmérsékleten közvetlen gyémánttá alakítani. A gyémántot hamisítják más színtelen ékkövekkel (topáz, spinell, turmalin, hegyikristály stb.), valamint Strass-üveggel, az utóbbit már az acélkés is megkarcolja és az étető tinta (folysav) könnyen megtámadja.
A gyémánt értéke
A gyémánt nagyságát, mint általában az értékesebb drágakövekét, nem grammokban, hanem egy kisebb súlyegységben, a karátban állapítják meg. 1 karát=0.205 g. Függ az értéke a tisztaságtól, átlátszóságtól, színtől, csiszolási formától, a minőségtől és a tömegtől. Az érték meghatározásakor a fluoreszkálást is vizsgálni kell. A sárgásak a legkevésbé értékesek. A nagysággal rohamosan nő az érték. Az elsőrendű gyémánt értéke: 1 karát súlyú 250 K., 2 karát súlyú 800 K., 4 karát súlyú 2400 K., 10 karát súlyú 13, 000 K. körül van.
Természetesen nem egyszerű az értékmeghatározás és nagy szakértelmet igényel.
A gyémánt világpiaci értékén felül természetesen figyelembe kell venni a helyi tényezőket, ami nagyban befolyásolhatja az értéket. Ilyen lehet pl. a behozatali vám, de nem elhanyagolható a kereslet-kínálat tényezője sem.