Smaragd – tudástár, ékszerek

Smaragd tulajdonságai, élettani hatásai, csillagjegyek és smaragd ékszerek.

Drágakő, a berillnek szép zöldszínű, átlátszó nemes változata.
A smaragdot a másodrendű drágakövek közé sorolják. A smaragd színét valószínűleg kevés krómoxid idézi elő, bár e tekintetben a vélemények még mindig megoszlanak és némelyek szerint valami szerves vegyület a festőanyag, mert a smaragd hevítve színét veszti. Értéke újabban csökkent. Ha sok repedéssel van tele, akkor mohos smaragdnak hívják. A hibátlan kövek igen ritkák, a hibák többnyire nem mindjárt mutatkoznak, sokáig viselve foltonként változnak a színei.

A smaragd kémiai és fizikai tulajdonságai:
Kémiai összetétel: Be₃Al₂(SiO₃)₆ berillium-alumínium-szilikát
Ásvány csoport: berill
Szín: zöld
Karcszíne: fehér
Transzparencia: átlátszatlan-átlátszó
Hasíthatóság:  meghatározhatatlan
Törés: egyenetlen, rideg és kagylós
Keménység: 7,5 – 8,0
Fajlagos tömeg:  2,68 – 2,74 g/cm³

A smaragdnak tulajdonított fontosabb élettani hatások:
Gyógyítja a szívproblémákat, arcüreget, tüdőt, enyhíti a reumát, véd a fertőzésekkel szemben, erősíti a gerincoszlopot, szemet, izmokat, méregteleníti a májat, erősíti a párkapcsolatokat, segíti a tisztánlátást, megvéd a gonosz varázslatoktól.

A smaragd drágakőhöz kapcsolódó csillagjegyek:
A bika és a nyilas csillagjegyek szülötteinek drágaköve a smaragd.

Horoszkópokhoz tartozó általános jellemzések megtekintéséhez kattints ide!

A smaragd története
Az ókorban a legkedveltebb drágakő volt. Az egyiptomi múmiák szarkofágjaiban, továbbá Pompejiben és Herculaneumban is megtalálták.
A középkorban sokféle babonát hittek róla a látás megjavítójának tartották, a jövendőmondók és a reménység köve volt.

A smaragd bányászata
A XVI. században fedezték fel a perui smaragd bányákat, ahol ma már nem lehet e drágakövet találni; a bécsi császári kincstárban látható több híres perui smaragd dísztárgy.

Jelenleg a legtöbb smaragd a Muso bányákból (Santa Fe do Bogota környékén, a Tunka völgyében Colombia államban Dél-Amerikában) a fehér mészkőből kerül elő, mely mészkő agyagpalában ereket alkot; szép példányok vannak a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Az Uralban a jekaterinoszlávi kerületben a Takovaja-folyó jobb partján Sztretinszk környékén csillámpalában 1830-ban fedezték fel a smaragdot. Itt 40 cm hosszú és 25 cm vastag kristályokat is találtak, többnyire csak egyes részeik hibátlanok. E bányák újabban jelentőségükből veszítettek.

A salzburgi Alpokban a Habachtalban szintén csillámpalában fordul elő, de kristályai aprók és drágakőnek nem alkalmasak.

Híres smaragdok
A cár birtokában egy 30 karát súlyú hibátlan megmunkált darab, a devonshirei herceg tulajdonában egy 280 karátos, de hibás kő.

A smaragd hamisítása
Zöld turmalin, zöld fluorit, apatit, malachit és üveggel szokták hamisítani.
Történelmi hírű üveghamisítványai a reichenaui kolostor óriási smaragdja és az Il Sacro Catino, a Szent Tál (1806-ig a genuai Szt. Lorinc-templomban, azután Párizsban).

Néhány gyakori hamis smaragd, illetve smaragdot helyettesítő kő elnevezése:

• brazíliai smaragd: zöld turmalin
• orientális smaragd: zöld korund
• estéli smaragd: olivin
• hamis smaragd: fűzöld fluorit
• piros-smaragd és a smaragd -Huss: fluorit
• litium-smaragd: hiddenit
• rezes-smaragd: dioptász
• cap-smaragd: prehnit