Markazit – tudástár, ékszerek
Markazit tulajdonságai, élettani hatásai, csillagjegyek és markazit ékszerek.
A markazit természetben előforduló vas (II)- szulfid, egyik módosulata.
A sokkal gyakoribb piritnek dimorf tagja. A markazit elnevezése valószínűleg az ókori arab világból származik (Markhashut tartomány után). Míg a pirit szabályos rendszerben, addig a markazit rombos rendszerben kristályosodik. Rombos táblás, oszlopos vagy piramisos kristályokban terem, gyakran ikreket alkot. Többnyire gömbös, vesés, cseppköves, fürtös alakú és sugaras-rostos szerkezetű halmazokban terem. Közönséges ásvány, mint utólagos képződmény fészkekben, repedésekben, igen gyakori a barnaszénben, turfában, agyagban és más üledékes kőzetekben, sokszor konkréciók vagy cseppkövek alakjában. Fémes fényű, sárgás színű, gyakran zöld árnyalattal.
A markazit kémiai és fizikai tulajdonságai:
Kémiai összetétel:
FeS2, vas-szulfid
Kristályszerkezet:
rombos
Szín:
bronz sárga, zöldessárga, barnás és szürkés
Karcszíne:
sárgás fekete
Transzparencia:
átlátszatlan
Keménység:
6,0 – 6,5
Fajlagos tömeg:
4,85 – 4,92 g/cm³
A markazitnak tulajdonított fontosabb élettani hatások:
Segít a legúti megbetegedések leküzdésében, fogínysorvadás, megakadályozza a szájnyálkahártya- és a fogínygyulladásokat, javítja az étvágyat, intuíciót erősíti.
A markazit felhasználása
Az ékszeriparban csiszolt formában, általában ezüst ékszerek díszítésére használják. Sötét szürkés, fémesen csillogó színe egyedi hatást kölcsönöz az ékszernek. Legtöbbször antik hatású ékszereknél használják.
A markazit melegítésre fokozottan érzékeny
(nagyobb hő hatására pillanatok alatt oxidálódik ill. ég el), tehát semmiképpen sem ajánlatos az ilyen ékszeren melegítést igénylő alakításokat végezni!
A markazit lelőhelyei
Igen híres a selmeczi markazit, a külföldi termőhelyek közül Clausthal, Freiberg, Schneeberg, Cornwall említhetők meg.