Rubin – tudástár, ékszerek

Rubin tulajdonságai, élettani hatásai, csillagjegyek és rubin ékszerek.

A korund ásvány vörösszínű, átlátszó válfaja.
Ritkaságánál és szépségénél fogva az elsőrendű drágakövek közé tartozik (igazi vagy keleti rubin).
Különösen sokra becsülik a nagyobb, sötét vérszínű rubin-szemeket, amelyeknek értéke az ugyanolyan nagyságú, színtelen gyémánténál is nagyobb.
A gyémánt után a legkeményebb ásvány. Keménységi foka: 9.

A rubin kémiai és fizikai tulajdonságai:
Kémiai összetétel: Al₂O₃ alumínium - oxid
Kristályszerkezet: trigonális, hatoldalú prizmák, romboéder
Ásvány csoport: korund
Szín: piros, narancs, rózsaszín, színtelen
Karcszíne: fehér
Transzparencia: gyengén áttetsző, átlátszatlan
Hasíthatóság: nincs
Törés: kagylós, szilánkos
Keménység: 9,0
Fajlagos tömeg: 3,97 – 4,05 g/cm³

A rubinnak tulajdonított fontosabb élettani hatások:
Energiával tölti fel a testet, méregtelenítő, javítja a keringést, serkenti a mellékvesét, veséket, fokozza az ivarszervek működését, véd a fertőzésekkel szemben, védelmező hatású, bátorságot biztosít, kiegyensúlyozottságot ad.

A rubin drágakőhöz kapcsolódó csillagjegyek:
A kos és az oroszlán csillagjegyek szülötteinek drágaköve a rubin.

Horoszkópokhoz tartozó általános jellemzések megtekintéséhez kattints ide!

Rubin ékszer kínálatunk egy része. Részletekhez kattints a képekre!

További ékszerek megtekintéséhez kattints ide!

A rubin anyaga alumínium- oxid
Az alumínium- oxid tulajdonképpen egy színtelen anyag és a hozzákeveredett kevés idegen anyagtól, a krómtól kapja a vörös színét. A króm mennyiségétől függ a rubin színárnyalata, amely szerint különféle változatait különböztetik meg:

• a tiszta vörös színűek orientális rubin,
• a sötétebb vörösnek hím rubin,
• a világosabb vörösnek nő rubin,
• az ibolyás színűnek ametiszt zafír vagy orientális zafír,
• a sárgásba játszónak orientális jácint,
• a sugaras fényjelenséget mutató vörös színűnek csillagos rubin, rubin- asztéria vagy rubin- macskaszem a neve.

A rubin mesterséges előállítása
Manapság nagyobb rubin-szemeket mesterségesen is előállítanak.
Először 1837 -ben a francia Gaudinnek sikerült kisebb rubinszemeket előállítani, majd Verneuil 1902 -ben feltalálta a nagyobb rubin-szemek előállításának a módját.
A Verneuil-féle eljárás abból áll, hogy finom porrá tört alumíniumoxidot, kevés szénsavas káliumot, fluor- káliumot és kálium- bikromátot lefelé irányított durranógázlángba szórnak, a magas hőmérsékleten ezek a vegyületek összeolvadnak és a durranógázfújtató alatt elhelyezett agyagkúp végén nagy, körtealakú rubin-csepp alakjában megszilárdulnak. A kálium- bikromát mennyiségével lehet a mesterséges rubin színét tetszés szerint változtatni, a kálium- bikromát mellőzésével pedig színtelen rubin állítható elő. Újabban elektromos kemencékben történik a mesterséges rubin előállítása, és az eljárás olyan tökéletes, hogy a mesterséges rubint, ha hibátlan, nem lehet megkülönböztetni a természetestől.

A balas-rubin (Rubis balais) halvány rózsaszínű spinell
A rubin-spinell élénk vörös spinell, mindkettő igen értékes drágakő.
A cseh-, szász-, sziléziai-, kap-, ceyloni-, kolorado- és arizona-rubinok gránát-(pirop-) félék; a rózsaszínű cseh-rubin rózsakvarc; a szibériai rubin vörös turmalin, a brazíliai rubin vörös topáz, az ibolya-rubin ametiszt; a hamis rubin vörös fluorit.

További részleteket a Korund című fejezetben olvashatsz!