Cirkon / Cirkónia (CZ) / Cirkónium – tudástár, ékszerek
Cirkon tulajdonságai, élettani hatásai, csillagjegyek és cirkon ékszerek.
Cirkon
A cirkon (Zirkon) egy ásvány (cirkónium-szilikát, ZrSiO4), amely legtöbbször barna színű, négyzetes, oszlopos kristályokban fordul elő, régi tömeges kőzetekben, mint kőzetalkotó ásvány.
Gyémánt fényű, de a keménysége kisebb, mint a cirkóniáé. A vörösen és sárgán átlátszó Cirkont hyacinth-nek is nevezik és mint drágakő ismeretes. Előfordul felnőtt kristályokban a kloritpala hasadékjaiban (Pfitschthal), míg benőtt kristályok alakjában járulékos alkatrész gyanánt a gránitokban.
Másodlagos lelőhelyen homokban spinell, korund társaságában Ceylonban, aranytartalmú homokban hazánkban Oláhpián, majd Oroszországban Berezowskban találják.
Átlátszó, színes variációit ékköveknek csiszolják, a kevésbé szépeket óraművek és mérlegek csapágyaira dolgozzák fel.
Jácint
A cirkónnak a barnásvörös, vörös és sárgán átlátszó változata és mint drágakő ismeretes.
A cirkon kémiai és fizikai tulajdonságai:
Kémiai összetétel:
ZrSiO4
Kristályszerkezet:
tetragonális
Szín:
barna, vörös, sárga, szürke, ritkán zöldes vagy színtelen
Karcszíne:
fehér
Transzparencia:
átlátszó - áttetsző
Hasíthatóság:
tökéletlen
Törés:
kagylós - egyenetlen
Keménység:
6,5 – 7,7
Fajlagos tömeg:
4,6 – 4,7 g/cm³
Cirkónia és köbös cirkónia
A cirkónia természetes formában is előforduló drágakő, de napjainkban többnyire mesterségesen állítják elő 1970 óta. A mesterségesen előállított változatát köbös cirkóniának (cubic zirconia - CZ) nevezik, ami egyébként szinte mindenben megegyezik a természetesen keletkezett cirkóniával.
A köbös cirkónia (amely tulajdonképpen cirkónium-dioxid) cirkóniumból (kémiai elem: Zr40) előállított szintetikus drágakő. Szigorúan ellenőrzött környezetben hozzák létre úgy, hogy a fő összetevők a cirkónium-oxid és más ásványi anyagok, például a kalcium-oxid. A cirkónium tartalmú homokot egy elektromos ívkemencében kb. 2600oC -on megolvasztják, hogy olvasztott cirkónium-oxid keletkezzen. A lehűtött és összezúzott cirkónium-oxid lesz tulajdonképpen a cirkónia, amit drágakövekké lehet darabolni és csiszolni.
A gyártók színes drágaköveket is létre tudnak hozni a folyamat során, különféle elemek hozzáadásával. Például a króm zöld követ, a titán aranybarnát produkál és a cériumot különböző mennyiségben hozzáadva sárga, narancssárga vagy piros színűvé teszi a köbös cirkóniát. Mivel a természetes cirkónia nagyon ritka, a piacon használt szinte összes cirkónia laboratóriumban készült köbös cirkónia.
Viszonylag alacsony ára mellett mégis a gyémántot utánzó gyönyörű megjelenése miatt szinte a legjobban elterjedt szintetikus drágakő az ékszeriparban. Szinte a legtöbb színben előállítható, kemény és gyönyörű csillogású ékkő, amely a legtöbb drágakő egy olcsóbb alternatívája lehet.
A CZ (köbös cirkónia) nem gyémánt és nem is szintetikus gyémánt, amint azt az elnevezést sajnálatos módon elég sok kereskedő félrevezető módon használja ékszereik elnevezéseiben, leírásaiban!
A gyémántnak is van mesterségesen előállított formája, de ez nem ugyanaz!
Mivel azonban a gyémántra nagyon hasonlító drágakő, amelyet ráadásul a gyémánt csiszolásával megegyező módokon csiszolnak és foglalnak ékszerekbe, nevezhetjük „hamis” gyémántnak.
Ezektől függetlenül ez egy nagyon szép drágakő önmagában és nem egy hamisítvány csak azért, mert megtévesztően hasonlít a gyémántra, de nem ugyanaz.
A cirkónia a fogászatban is egyre népszerűbb segédanyag. Drágább, mint a hagyományos, fémbetéttel merevített porcelán, viszont a cirkónia kerámiából készített fogászati koronák jobban hasonlítanak a természetes fogakra.
Csiszolása a gyémántéhoz hasonlóan nagyon sokrétű lehet. (bővebben lásd a drágakövek csiszolása c. fejezetben).
A cirkónia és kubik cirkónia kémiai és fizikai tulajdonságai:
Kémiai összetétel:
ZrO2
Kristályszerkezet:
tetragonális
Szín:
szinte minden színben létezik, vagy előállítható
Karcszíne:
fehér
Transzparencia:
átlátszó
Hasíthatóság:
tökéletlen
Törés:
kagylós - egyenetlen
Keménység:
8,0 – 8,5
Fajlagos tömeg:
3,93 – 4,73 g/cm³
A cirkóniának tulajdonított fontosabb élettani hatások:
Májpanaszok enyhítésére, görcsoldó, megkönnyíti a menstruációs fájdalmakat, isiáz kezelése, méreganyagok eltávolítása a szervezetből, egyensúlyban tartja a veséket, mellékvesét, fertőző betegségektől megvéd, nyugtat, csökkenti a rémálmokat.
A cirkónia drágakőhöz kapcsolódó csillagjegyek
A nyilas csillagjegyek szülötteinek drágaköve a cirkónia.
Horoszkópokhoz tartozó általános jellemzések megtekintéséhez kattints ide!
Cirkón ékszer kínálatunk egy része. Részletekhez kattints a képekre!
További ékszerek megtekintéséhez kattints ide!
Cirkónium
(Zirkonium) egy kémiai elem, jele Zr40, atomsúlya 91.224 és egy ezüstös szürke fém. Vegyületei csekély mennyiségben sok helyütt lelhetők.
Ilyen pl. a cirkon ásvány, amelynek fő alkotórésze a cirkónium-szilikát ZrSiO4, továbbá az auerbachit, malakon, eudialit, katapleiit és wöhlerit ásványok.
Előállítható kálium- cirkónium- fluoridból fémes káliummal való redukció útján amorf alakban, vagy kristályos alakban a kálium- cirkónium- fluoridból úgy, hogy azt fémes alumíniummal összeolvasztják, amikor is a kihűlt tömeg felületén a cirkónium kristálykákban kiválik.
Tiszta fémes cirkónium előállítása
Legújabban a 97-98%-os cirkóniumból úgy állítanak elő, hogy azt rudakba préselik és vákuumos elektromos kemencében 1011 mm. nyomású hidrogén-gázban az elektromos ívfény hőmérsékletén megolvasztják.
Az amorf cirkónium
Szénfekete por, levegőn hevítve meggyullad és élénk fénnyel cirkónium-dioxiddá ZrO2 ég el.
A kristályos cirkónium
Fémes fényű kemény és törékeny, csak a fehér izzáson kezd oxidálódni és csak a durranó-gáz lángjában ég el cirkónium-dioxiddá, vagy klór-gázban vörös izzáson cirkónium-kloriddá.
Kémiai jelleme
Savakban a cirkónium alig oldódik, legjobb oldószere a fluorhidrogénsav, amely cirkónium-fluoriddá oldja, illetve királyvízben is oldódik. Kémiai jelleme szerint a cirkónium mintegy átmenetet alkot a pozitív és negatív elemek között. Vegyületeiben a cirkónium négy vegyértékű gyök. A cirkónium-oxid (cirkónium-föld vagy cirkónium-sav) ZrO2, elállítható cirkónium tartalmú ásványokból, vagy szín- cirkóniumból amorf, vagy kristályos alakban. A hevesen izzított cirkónium-oxidot csak a tömény kénsav és a fluorhidrogénsav oldja; karbonátokkal összeolvasztva, azokból széndioxidot fejleszt; a durranó-gáz lángjában izzítva intenzív fénnyel világít.
A cirkónium-hidroxid Zr(OH)4 a cirkónium-sók oldatából ammóniával leválasztható fehér, megszárítva sárgásfehér csapadék; hevítéskor cirkónium-oxiddá alakul, savak cirkónium-sókká oldják, erős lúgok cirkonátokká alakítják. A cirkónium-sók színtelenek, savanyú, igen fanyar ízűek, az illékony savak sói hevítéskor elbomlanak. A cirkónium földet 1789. Klaproth fedezte fel, a színes cirkóniumot 1824-ben először Berzelius állította elő, a kálium-cirkonium- fluoridból fémes káliummal való redukció útján.