Ezüst
Az ezüst kémiai és fizikai tulajdonságai:
Vegyjele:
Ag
Kristályszerkezet:
köbös lapközéppontos
Ásvány csoport:
fém
Szín:
szürkés fehér (ezüstszín)
Keménység:
2,5
Fajlagos tömeg:
10,49 g/cm³
Olvadáspontja:
961,78 °C
Az ezüst latin neve Argentum.
Valamennyi fém közül a legjobb elektromos és hővezető.
A legrégibb idők óta ismeretes és használatos fém.
A színezüst a legfehérebb fém, erős fényű, ezért szépsége miatt ékszereket és pénzt készítettek belőle. A tükör gyártásnál is használják kiváló fényvisszaverő képessége miatt. A külső behatásoknak meglehetősen ellenáll. Kiválóan nyújtható, 1 gramm ezüstből 1800 méter huzalt lehet készíteni.
Keménysége a réz és arany között van. Olvadáspontja 1000°, kitűnően vezeti a hőt és az elektromosságot. A rézhez hasonlóan megolvadt állapotban a levegő gázait oldja, majd lehűléskor az oldott levegő a megdermedt fémet lyukacsossá teszi.
Az ókorban Kis-Ázsiában, Görögországban, a mai Spanyolországban, később a mai Erdélyben (Dáciában) bányászták a legtöbbet.
Az ezüst egészen a XVI. századig egytizedrészét érte az aranynak, ekkor azonban olyan nagy mennyiségű ezüst kezdett Dél- és Közép-Amerikából forgalomba kerülni, hogy az ezüst értéke egyre csökkent. 1800 körül már csak 15-öd részét érte az aranynak; 1850-től kezdve, mikor az Egyesült-Államok ezüstprodukciója a lelőhelyek gazdagsága és a technikai berendezés tökéletessége folytán hirtelen megnövekedett, majd óriási arányokat kezdett ölteni, az ezüst értéke az aranyénak; 1/40-ére süllyedt. Ennek következtében Európában több, néhány százéves bánya művelését is abbahagyták.
Az ezüst a természetben meglehetősen gyakori, színállapotban azonban ritkán található nagyobb mennyiségben, bár találtak már mázsás darabokat is a német Érchegységben és Norvégiában, Kongsbergben. Több ezüstércet ismerünk, a legfontosabbak: az argentit, mely 87 % ezüstöt tartalmaz, főleg Mexikóban, Nevadában bányásszák; pyrargyrit, főleg az Egyesült-Államokban található; fakóérc vagy tetraedrit.
A legtöbb ezüstöt az ezüstöt is tartalmazó galenitből nyerik, mely 1 % ezüstöt is tartalmaz.
Az ezüstöt legnagyobbrészt még, ma is úgy nyerik, mint az ókorban. Az elv legalább is ugyanaz. A technika haladása csak a gazdaságosság javításában mutatkozik. Az ókorban kizárólag a száraz utat ismerték és a legáltalánosabb még ma is ez az eljárás. Ez abban áll, hogy az ólomtartalmú ezüstérceket ólommá redukálják, vagy ha nincsen bennük eredetileg, akkor ólomérceket is adnak hozzá. A megolvadt ólom feloldja az ezüstöt. Ha lassan hagyják kihűlni, akkor először a tiszta ólom szilárdul meg. A szilárd ólmot szitaszerű szerszámmal kiszerelik és a könnyebben olvadó, ezüstben gazdagabb ötvözet marad hátra. Az ólmot azután forró levegővel, fújtatók segítségével oxidálják és mint salakot lebocsátják, a tiszta ezüst pedig hátramarad.
A XVI. századtól kezdve használják az amalgámozó eljárást.
Ez abból áll, hogy higannyal hozzák össze. A higany feloldja az ezüstöt. A higanyt azután ledesztillálva, megkapják a színezüstöt.
Újabban az elektrolitikus eljárást alkalmazzák többnyire.
A levegőn nem változik, de közismert hibájuk, hogy kéntől (kénes gőzök, kénhidrogén stb.) megfeketednek.
E sajátságon az ezüsttel szilárd oldatot alkotó, kén hatására nem feketedő fémmel való ötvözés útján javíthatunk; e célra legmegfelelőbb a palládium, amelyből 2-5 % mennyiség már elegendő (palliag-ötvény). Az ezüst tulajdonságainak javítására a Pd-on kívül alkalmas volna még a Mn, Zn, Cd, Sn, Sb, Al és Mg is; az ilyen fémeket tartalmazó ezüst ötvények általános alkalmazását a fémjelzési törvény akadályozza. Finom por-alakban fekete.
Ékszereken kívül az elektromos iparban használják.
Kolloid állapotban a gyógyászatban, vegyületeit a fotográfiai iparban is alkalmazzák. Legnevezetesebb vegyülete az ezüstnitrát (pokolko, lápisz).
Sterling ezüst:
Ez a 925-ös ezüst, ami 92,5% (tömegszázalék) ezüstöt tartalmaz (általában rézzel és palládiummal ötvözik). Jobb a megmunkálhatósága, mint a színtiszta ezüstnek és az ötvöző anyagok hatására a kénnel is ellenállóbb. Ez az ezüsttartalom az általánosan elfogadott.
(Természetesen vannak ennél gyengébb ezüsttartalommal rendelkező ötvözetek:
900 = 90,0% ezüsttartalom, 835 = 83,5% ezüsttartalom, 800 = 80,0% ezüsttartalom, de ezek a kisebb ezüsttartalom miatt már nem sterling ezüstök.)
Az ezüst ékszerek tisztítása
- Speciális ezüsttisztító kendővel;
- Ezüsttisztító folyadékkal (Vigyázat! Türkiz, gyöngy és antikolt ékszerek esetében nem szabad használni!)
- Az előzőek hiányában fogkrémmel és fogkefével is megoldható (a fogkrém fluor tartalma könnyen eltávolítja a feketedést).
- Végül puha száraz ronggyal szárazra és tisztára törölni.
Mire kell odafigyelni?
- Ne viseld, ha termálvízbe mész, mert az ékszeren azonnal ezüst-szulfid bevonat képződik, azaz befeketedik!
- Óvd a különböző vegyi anyagoktól, tisztítószerektől - bár nem mindegyik ártalmas, de a biztonság kedvéért tekintsd általános tanácsnak - kíméld a savas anyagokhoz való érintkezéstől (pl. szóda vagy akár a sós víz.)
- Lehetőleg száraz helyen tárold, ha nem viseled!
- Antikolt ékszerek esetében ne tisztogasd, ne dörzsöld, mert az antik hatást keltő bevonat kophat, illetve károsulhat! Ha nem muszáj, ne viseld fürdés közben!
Az ezüst egészségügyi jelentősége:
Az ezüstnek nincs természeti szerepe az emberi testben, de...
- fertőtlenítő és baktériumölő hatása van anélkül, hogy az összetettebb életformákra bármilyen negatív hatása lenne. Hippokratész (a modern orvostudomány atyja) írta, hogy az ezüstnek gyógyhatása és betegség megelőző tulajdonsága van:
- ezüstöt tartalmazó készítmények meggyorsítják az égési sérülések gyógyulását
- a csontok gyógyulását ugyancsak elősegíti
- mivel savhatásra feketedik az ezüst, (ezüst ékszer viselése esetén) alkalmas arra is, hogy a szervezetben lévő gyulladásokra felhívja a figyelmet, mert ilyenkor a testnedvek, tehát pl. az izzadtság savtartalma változik és ez váltja ki a gyors feketedést.